Kövér László szombaton a Zala megyei Nagylengyelben, a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász szociális központjának avatásán úgy fogalmazott: Magyarország gazdasági életének újbóli beindítása elképzelhetetlen a falvak gazdaságának beindítása, a közszolgáltatások újraszervezése nélkül.
A magyar gazdaság – ahogy most látszik – már középtávon is jelentős finanszírozási nehézségekkel találhatja szembe magát, amit részben a hitelesség hiánya miatt megnövekedett piaci kockázatok, részben a struktúraátalakítási lépések elmaradása okozhat. Ha úgy tetszik, a piac nem vette meg az eddigi gazdaságpolitikát. Igaz, a kormány februárra ígéri az igazi (de eddig ismeretlen) reformokat. Bajban vagyunk-e? Mit gondolnak a közgazdászok?
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke csütörtökön a gazdasági monopóliumok megtörését, a szakképzési rendszer átalakítását és az iparkamarák szerepének erősítését szorgalmazta.
Évente csaknem 20 milliárdot hoz a nemzetgazdaságnak a farmakológia.
Róna Péter a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének (GTTSZ) csütörtöki konferenciáján úgy fogalmazott: a jövő évi költségvetés nem szolgálja sem a növekedést, sem a foglalkoztatás bővülését. Úgy véli, az elvonás nő, a belső egyensúly romlik, a különadót pedig önkényes, rossz megoldás.
Az MSZP a többi között azt javasolja a kormánynak, hogy csökkentse üzemanyagok jövedéki adóját január 1-jéig, törölje el azokat az adókedvezményeket, amelyeket kizárólag a nagy jövedelműek kapnak, és a társasági adó helyett a társadalombiztosítási járulékokat csökkentse.
Hiányolta például, hogy a büdzséből nem olvasható ki a kormány tényleges versenyképesség növelő stratégiája sem, amely, mint mondta az adócsökkentésnél sokkal összetettebb kérdés.
A kiigazítatlan adatok alapján a gazdasági teljesítmény öt negyedéven át tartó csökkenése már 2010 első negyedévében megállt, a harmadik negyedévi GDP-emelkedés elsősorban az ipari termelés, illetve a külkereskedelmi egyenleg növekedésének eredménye.
Bizony a Moody's értékelése határozza meg, hogy például melyik állampapírból mennyit vehetnek a legnagyobb befektetők. A leminősítés nagyon sokba kerülhet - olvasható a Véleményvezér blogon.
A Magyar Nemzeti Bank által bejelentett kamatemelés után közölt Magyarországról kommentárt pénzügyi rovatában szerdán a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ).
Magyarország kockázatos játéka címmel terjedelmes cikket közölt kedden a Die Welt, mely szerint reformok helyett Budapest a külföldi cégekkel szembeni konfrontációt erőlteti.
Az Európai Bizottság kedden jóváhagyta, hogy Magyarország hat hónappal, 2011. június 30-ig meghosszabbítsa a pénzintézeteket a pénzügyi világválságra adott válaszként segítő intézkedéscsomagot. Ennek keretében a jogosult hitelintézetek szigorú feltételek mellett juthatnak tőkéhez, valamint újonnan nyújtott rövid- és középtávú hitelekre érvényes garanciához.
Orbánnal a rabszolgaságba címmel közölt kommentárt a magyar kormány gazdasági intézkedéseiről a Sme című szlovák liberális napilap kedden.
Az MSZP szerint a piaci reakció, azon belül is elsősorban a forint azonnali és nagyarányú gyengülése, világosan mutatja, hogy ha a kormány továbbra is kitart "a jelenlegi kockázatos és fenntarthatatlan gazdaságpolitikája mellett, végleg hiteltelenné válunk Európa és a világ számára".
A Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerint eddig túlságosan sokba került és rossz hatásfokkal működött.
A kormány e cél érdekében átalakítná az adó-, illetve a pénzügyi tevékenységeket érintő szabályozást is - írja a Világgazdaság.
A londoni felzárkózó piaci elemzők csütörtökön megjelent elemzésükben azt írták: a magyar kormány "mindent egy lapra tesz fel", vagyis arra, hogy rövid távú intézkedésekkel "beindítja" a gazdaságot, abban bízva, hogy az így elinduló növekedés majd hosszabb távon kiemeli az országot az "adósságcsapdából".
Az MNB legfrissebb inflációs jelentése szerint az infláció az idei 4,9 százalékról jövőre 4,0, 2012-re pedig 3,3 százalékra csökken.
A múlt héten közölte a HVG hetilap Top 500-as összeállításának második részét, amelyben a legnyereségesebb 500 magyar cégről kaphatnak információkat. A lap csütörtöktől kapható az újságárusoknál, itt addig is elolvashatják a korábban publikált, árbevétel alapú listához kötődő egyes ágazatokat és ezek legnagyobb cégeit vizsgáló elemzést. (A Fullscreen gombra kattintva teljes képernyős verziót kaphatnak.)
A múlt héten közölte a HVG hetilap Top 500-as összeállításának második részét, melyben a legnyereségesebb 500 magyar cégről kaphatnak információkat. A lap csütörtöktől kapható az újságárusoknál, itt pedig elolvashatják az egy héttel korábban publikált, árbevétel alapú listához kötődő egyes ágazatokat és ezek legnagyobb cégeit vizsgáló elemzést. (A Fullscreen gombra kattintva teljes képernyős verziót kaphatnak.)
